2016. december 29., csütörtök

Éire, thanks for the great craic!

A 2016/17-es tanév tavaszi félévét a University College Dublin tanulójaként Írországban töltöttem az Erasmus+ programnak köszönhetően. A következőkben írországi élményeimről, tapasztalataimról szeretnék beszámolni és bízom benne, hogy ezzel segítséget nyújtok mindazoknak, akik Írországban szeretnének eltölteni egy szemesztert.
SZÁLLÁS
Szállást találni Dublinban nemcsak anyagilag, hanem lelkileg is megterhelő. Érdemes minél hamarabb elkezdeni a keresgélést. Vannak különböző Facebook csoportok, internetes honlapok, ahol rengeteg hirdetés található, de mindenkinek ajánlom, hogy legyen nagyon óvatos. Több esetben is próbáltak sajnos becsapni.
Az egyetem rengeteg segítséget nyúlt a szálláskeresésben, hasznos tippekkel, linkekkel látja el a tanulókat, mint például a UCD accommodation pad, ahol családok hirdetései között lehet böngészni. Végül én is így találtam szállást és 4 hónapig egy elbűvölő ír ladyvel éltem a holland lakótársammal együtt Milltown városrészen. Visszagondolva ez a legbiztonságosabb, legkényelmesebb megoldás.
Az egyetem biztosít bizonyos számú férőhelyet a kollégiumaiban. Az campus közelsége miatt, illetve a közösségi élet szempontjából jó választás, nekem azonban nem sikerült felvételt nyernem.

Ahogy már említettem, a szállás nagyon drága, az alsó határ körülbelül 550 euró havonta. Úgy gondolom, hogy Milltown, Donnybrook, Ballsbridge vagy Ranelagh jó választás lakáskeresés szempontjából, hiszen a belváros és az egyetem között helyezkednek el.


TÖMEGKÖZLEKEDÉS
Dublinban megfogadtam, hogy soha többé nem fogok panaszkodni a budapesti tömegközlekedésre, hiszen Dublinban a buszok kiszámíthatatlanok, de az emeleten a kilátás mindenért kárpótol, csak el ne felejtsük leinteni a buszt, különben ottmaradunk.
Felszálláskor mindenki illedelmesen köszön a sofőrnek és elmondja, hogy meddig utazik, és az annak megfelelő összeget dobja bele a gépbe, vagy a buszsofőr annyit von le a Student Leap Cardról. Erre azért van szükség, mert különböző díjszabású szakaszok vannak. (0.6 – 2.85 euró között) A belvárosból az egyetem díjszabása 2.05 euró.
A Leap Cardot 15 euróért lehet megvásárolni, majd előre fel kell tölteni (ezt megtehetjük az egyetemi SU shopban is) és utazáskor csak le kell csipogtatni. A Dublin Bus-on kívül a kártya használható még a Luason (villamos) és a Darton (talán mint a HÉV) is. A napi maximális keret 5 euró, ez azt jeleni, hogy bármennyit utazhatunk, akárhányszor igénybe vehetjük a tömegközlekedési eszközöket, de egy nap maximum 5 eurót vonnak le a kártyánkról.
A két Luas vonalat most kötik össze, szóval a belváros teljesen fel van túrva. A Luas megállóban kell lecsipogtatnunk a kártyánkat és leszálláskor is szintén meg kell ezt tennünk, így kalkulálják ki, hogy mennyit utaztunk. A Darttal 30 perc alatt gyönyörű helyeket látogathatunk meg, erről majd később mesélek még.
Mint kiderült, a szállásom az egyetemtől nem 5, hanem, 40 perc sétára volt (Az írek imádnivaló, kedves, segítőkész emberek, de fontos tudni, hogy az 5 perc az nem 5 perc)
Képtalálat a következőre: „dublin bus 39A”A holland lakótársam első dolga az volt, hogy vásárolt egy biciklit. Így hát én is követtem a példáját. Az egyetem saját boltjában, a Belfield Bike Shopban használt bicikliket vásárolhatunk és a szemeszter végén garanciát vállalnak arra, hogy visszavásárolják. Én 140 euróért szereztem be egy biciklit. A kezdeti sokk ellenére jó barátok lettünk, a válltáskát lecseréltem hátizsákra, a magas sarkút sportcipőre és minden reggel kerekeztem az egyetemre, ha esett az eső, ha fújt a szél. Meglepő, hogy mennyi diák és tanár jár kerékpárral az egyetemre.



UNIVERSITY COLLEGE DUBLIN – QUINN SCHOOL OF BUSINESS
Az egyetem a belvárostól pár kilométerre, hatalmas területen helyezkedik el idillikus környezetben. Nagyon jól felszerelt, saját boltokkal, kávézókkal, éttermekkel, klubokkal, hatalmas fitneszteremmel, uszodával és még saját mozival is rendelkezik. Amint kisütött a nap, a parkok és a tópart megtelt diákokkal, akik ott ebédeltek, beszélgettek.
Az orientációs hét kiváló alkalom arra, hogy minél több erasmusos diákkal megismerkedjünk a világ minden pontjáról. A legtöbb új barátom Németországból érkezett, de akadt köztük holland, spanyol, francia, osztrák és dán is. Számos cserediák érkezett Amerikából és Ázsiából is.
Az orientációs héten rengeteg diákszervezet mutatkozott be. 2 euróért lehet hozzájuk csatlakozni és ezért cserébe a félév során, érdekes programokon, előadásokon vehettünk részt, új embereket ismerhettünk meg. A szakmai diákszervezetek mellett csatlakozhattunk különböző sportklubokhoz, zene, dráma, nyelvi vagy akár film klubokhoz. A Film Society heti kétszer ingyenes mozizást szervezett. Az ISS illetve az ESN pedig kifejezetten a nemzetközi diákoknak szervezett programokat, kirándulásokat.
Az előzetes tárgyfelvétel a nyár folyamán zökkenőmentesen lezajlott, a Learning Agreementemen azonban változtatnom kellett később, a helyi TO is rendkívül kedves és segítőkész volt a félév során. Végül a következő tárgyakat vettem fel:
  • ·         Advanced Corporate Finance
  • ·         New Venture Creation
  • ·         Strategic Market Management
  • ·         Managing in a Cross-Cultural Environment
  • ·         Consumer and Buyer Bahavior
  • ·         Responsible Marketing

Az előadások 110 percig tartanak kis szünettel. Nagyon élveztem az órákat. A professzorok lelkesek, segítőkészek, kiváló szakmai tudással rendelkeznek. A legtöbb előadásom kis csoportokban zajlott, a professzorok így közvetlenebben voltak, bíztatták a diákokat, hogy bátran osszák meg a véleményüket. Minden héten esettanulmányokat oldottunk meg, illetve különböző kiegészítő olvasmányokból is fel kellett készülnünk.
A félév során 6 csoportban kellett dolgoznom, 6 csoportos beadandót, 6 prezentációt illetve eg egyéni esszét kellett elkészítenünk. Már az első héttől kezdve folyamatosan, hetente találkoztam az összes csoportommal, mindenki egyenlően vette ki a részét a munkából. Nagyon hatékonyan tudtunk együtt dolgozni. A legtöbb csoportomban én voltak az egyedüli erasmusos diák, ami jó lehetőség volt arra, hogy írekkel is megismerkedjek. Csak pozitívan tudok róluk nyilatkozni. Nagyon intelligensek, kötelességtudóak, örültem, hogy nem kivételeztek velem, bevontak a munkába, illetve kértek és adtak visszajelzést is. Úgy gondolom, hogy sokat tanultam tőlük.
Az egyik csapatom összes tagja azonban erasmusos diák volt. Velük is nagyon élveztem a közös munkát. Ezek a megbeszélések teljesen más hangulatban zajlottak, új perspektívába tudtuk helyezni a feladatot, könnyebben megoldottuk a problémákat, úgy éreztem, hogy gyorsabban születtek kreatív ötletek és megoldások. Volt szerencsém megtapasztalni, hogy milyen egy igazán nemzetközi környezetben dolgozni. Az előzetes sztereotípiák közül egyesek igaznak bizonyultak, mások nem. A lényeg, hogy rengeteget tanultam, fejlődtem ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően és értékes barátokra is szert tettem.
A csoportos beadandók nagyon időigényesek voltak, a 12 hetes szorgalmi időszakon keresztül folyamatosan ezeken dolgoztunk.  Az egy hetes ismétlésre szánt hét után következett a két hét vizsgaidőszak. A vizsgák időpontját központilag határozzák meg, se választási lehetőségünk, se javítási lehetőségünk nincs. A vizsgák helyszíne az úgynevezett RDS, ami nem az egyetem területén található. Itt több száz diák vizsgázik egyszerre több tantárgyból. Mindez nagyon szervezett, zökkenőmentes, szigorúak körülmények, a székek pedig szörnyen kényelmetlenek.
Mind a 6 vizsgám során 2 óra állt a rendelkezésemre és több kérdés közül adott számút kellett kiválasztanom és esszé formájában megválaszolnom. Az esszében hivatkoznom kellett a kiegészítő olvasmányokra, esettanulmányokra és a tankönyvre. Egy vizsga alkalmával körülbelül 10-12 oldalas esszéket írtam. Úgy gondolom, hogy a vizsgáim és a professzorok korrektek voltak. Eredményekről sajnos még nem tudok beszámolni, de bízom benne, hogy minden „grand” lesz.



Képtalálat a következőre: „irish shamrock”ÉIRE
A sok évközi feladata és a vizsgák ellenére volt időm felfedezni Dublin és Írország szépségeit.
Első közös utunk a Guinness Storehouse-ba vezetett és bár ugyan én nem kóstolhattam meg Írország szimbolikus sörét, az egyik teremben volt arra lehetőségem, hogy megszagoljam az aromákat. A Guinness Storehouse tetejéről, a Gravity Barból gyönyörű kilátás nyílik a városra. Már ezért megérte.
Dublin belvárosát egy nap alatt tökéletesen meg lehet ismerni. Az O’Connell Streeten található a Spire, innen nyílik a híres bevásárló utca a Henry Street. Ha szép az idő, érdemes sétálni egyet a Liffey partján egy finom Butlers forró csokival a kezünkben, illetve átkelni a hidakon, mint például az O’Connell Bridge vagy a Ha’penny Bridge. Az esti kivilágításban ez még káprázatosabb.
A Ha’ penny Bridge mögött bújik meg a Temple Bar, itt találhatók a híres pubok, ahol az élő zene, a finom ételek és italok gondoskodnak a jó hangulatról.
A Grafton Steet szintén egy elbűvölő utca, mely egészen elvezet a St Stephen’s Greenhez, Dublin egyik legszebb parkjához. Európa egyik legnagyobb parkja, a Pheonix Park is Dublinban található. A National Botanic Gardensben is érdemes eltölteni egy délutánt.
Olyan gyönyörű, épületekben, templomokban sincs hiány, mint például a Christ Church Cathedral, a St Patrick’s Cathedral, a Trinity College Dublin, vagy a Dublin Castle.
Ha esősebbre fordul az idő (Dublin jó volt hozzám, alig emlékszem pár esős napra) érdemes meglátogatni a különböző, érdekes múzeumokat, kiállításokat, mint például az IMMA, National Gallery of Ireland, Chester Beatty Library, Book of Kells vagy a Kilmainham Gaol.
Mint már említettem, Darttal fél óra alatt eljuthatunk Howth-ba, Dalkey-ba Dún Laoghair-be vagy Bray-be. Ezek voltak a kedvenc helyeim, imádtam hallgatni az óceán moraját, látni, ahogy a hullámok a szikláknak csapódnak, sétálni az óceán parton, a kikötőben, egészen a világítótornyokig. Bray-ből 2 órás túra után Greystonesba jutunk, ahol a séta után jóleshet egy finom fish and chips.
Az ISS és az ESN diákszervezetek különböző egy - és többnapos kirándulásokat szerveznek. Ezeken érdemes részt venni, hiszen 15-25 euróért eljuthatunk a Cliffs of Moher-hez, a Giant’s Causeway-hoz, Glendalough-ba, Galway-ba, Killkenny-be vagy Belfastba.




Úgy érzem a legjobb döntést hoztam, amikor elhatároztam, hogy külföldön szeretnék tanulni. Négy hónapot töltöttem Dublinban és őszintén úgy gondolom, hogy szakmailag és személyesen is sokat fejődtem. A University College Dublin egy neves egyetem magas elvárásokkal. A sok munkáért cserébe azonban anyanyelvi környezetben, kiváló professzoroktól tanulhattam és megismerhettek egy gyönyörű országot. Éire, thanks for the great craic!