A 2016/17-es tanév
tavaszi félévét a University College Dublin tanulójaként Írországban töltöttem
az Erasmus+ programnak köszönhetően. A következőkben írországi élményeimről,
tapasztalataimról szeretnék beszámolni és bízom benne, hogy ezzel segítséget
nyújtok mindazoknak, akik Írországban szeretnének eltölteni egy szemesztert.
SZÁLLÁS
Szállást találni Dublinban nemcsak
anyagilag, hanem lelkileg is megterhelő. Érdemes minél hamarabb elkezdeni a
keresgélést. Vannak különböző Facebook csoportok, internetes honlapok, ahol
rengeteg hirdetés található, de mindenkinek ajánlom, hogy legyen nagyon óvatos.
Több esetben is próbáltak sajnos becsapni.
Az egyetem rengeteg segítséget
nyúlt a szálláskeresésben, hasznos tippekkel, linkekkel látja el a tanulókat,
mint például a UCD accommodation pad, ahol családok hirdetései között lehet
böngészni. Végül én is így találtam szállást és 4 hónapig egy elbűvölő ír
ladyvel éltem a holland lakótársammal együtt Milltown városrészen. Visszagondolva
ez a legbiztonságosabb, legkényelmesebb megoldás.
Az egyetem biztosít bizonyos
számú férőhelyet a kollégiumaiban. Az campus közelsége miatt, illetve a
közösségi élet szempontjából jó választás, nekem azonban nem sikerült felvételt
nyernem.
Ahogy már említettem, a szállás nagyon drága, az alsó határ körülbelül 550 euró havonta. Úgy gondolom, hogy Milltown, Donnybrook, Ballsbridge vagy Ranelagh jó választás lakáskeresés szempontjából, hiszen a belváros és az egyetem között helyezkednek el.
TÖMEGKÖZLEKEDÉS
Dublinban megfogadtam, hogy
soha többé nem fogok panaszkodni a budapesti tömegközlekedésre, hiszen Dublinban
a buszok kiszámíthatatlanok, de az emeleten a kilátás mindenért kárpótol, csak
el ne felejtsük leinteni a buszt, különben ottmaradunk.
Felszálláskor mindenki illedelmesen köszön a sofőrnek és elmondja, hogy
meddig utazik, és az annak megfelelő összeget dobja bele a gépbe, vagy a
buszsofőr annyit von le a Student Leap Cardról. Erre azért van szükség, mert
különböző díjszabású szakaszok vannak. (0.6 – 2.85 euró között) A belvárosból
az egyetem díjszabása 2.05 euró.
A Leap Cardot 15 euróért lehet megvásárolni, majd előre fel kell tölteni
(ezt megtehetjük az egyetemi SU shopban is) és utazáskor csak le kell
csipogtatni. A Dublin Bus-on kívül a kártya használható még a Luason (villamos)
és a Darton (talán mint a HÉV) is. A napi maximális keret 5 euró, ez azt
jeleni, hogy bármennyit utazhatunk, akárhányszor igénybe vehetjük a
tömegközlekedési eszközöket, de egy nap maximum 5 eurót vonnak le a
kártyánkról.
A két Luas vonalat most kötik
össze, szóval a belváros teljesen fel van túrva. A Luas megállóban kell
lecsipogtatnunk a kártyánkat és leszálláskor is szintén meg kell ezt tennünk,
így kalkulálják ki, hogy mennyit utaztunk. A Darttal 30 perc alatt gyönyörű
helyeket látogathatunk meg, erről majd később mesélek még.
Mint kiderült, a szállásom az egyetemtől nem 5, hanem, 40 perc sétára volt (Az
írek imádnivaló, kedves, segítőkész emberek, de fontos tudni, hogy az 5 perc az
nem 5 perc)
A holland lakótársam első dolga
az volt, hogy vásárolt egy biciklit. Így hát én is követtem a példáját. Az
egyetem saját boltjában, a Belfield Bike Shopban használt bicikliket
vásárolhatunk és a szemeszter végén garanciát vállalnak arra, hogy
visszavásárolják. Én 140 euróért szereztem be egy biciklit. A kezdeti sokk
ellenére jó barátok lettünk, a válltáskát lecseréltem hátizsákra, a magas
sarkút sportcipőre és minden reggel kerekeztem az egyetemre, ha esett az eső,
ha fújt a szél. Meglepő, hogy mennyi diák és tanár jár kerékpárral az
egyetemre.
UNIVERSITY COLLEGE DUBLIN – QUINN SCHOOL OF BUSINESS
Az egyetem a belvárostól pár
kilométerre, hatalmas területen helyezkedik el idillikus környezetben. Nagyon
jól felszerelt, saját boltokkal, kávézókkal, éttermekkel, klubokkal, hatalmas
fitneszteremmel, uszodával és még saját mozival is rendelkezik. Amint kisütött
a nap, a parkok és a tópart megtelt diákokkal, akik ott ebédeltek,
beszélgettek.
Az orientációs hét kiváló
alkalom arra, hogy minél több erasmusos diákkal megismerkedjünk a világ minden
pontjáról. A legtöbb új barátom Németországból érkezett, de akadt köztük
holland, spanyol, francia, osztrák és dán is. Számos cserediák érkezett
Amerikából és Ázsiából is.
Az orientációs héten rengeteg
diákszervezet mutatkozott be. 2 euróért lehet hozzájuk csatlakozni és ezért
cserébe a félév során, érdekes programokon, előadásokon vehettünk részt, új
embereket ismerhettünk meg. A szakmai diákszervezetek mellett csatlakozhattunk
különböző sportklubokhoz, zene, dráma, nyelvi vagy akár film klubokhoz. A Film
Society heti kétszer ingyenes mozizást szervezett. Az ISS illetve az ESN pedig
kifejezetten a nemzetközi diákoknak szervezett programokat, kirándulásokat.
Az előzetes tárgyfelvétel a
nyár folyamán zökkenőmentesen lezajlott, a Learning Agreementemen azonban
változtatnom kellett később, a helyi TO is rendkívül kedves és segítőkész volt
a félév során. Végül a következő tárgyakat vettem fel:
- · Advanced Corporate Finance
- · New Venture Creation
- · Strategic Market Management
- · Managing in a Cross-Cultural Environment
- · Consumer and Buyer Bahavior
- · Responsible Marketing
Az előadások 110 percig
tartanak kis szünettel. Nagyon élveztem az órákat. A professzorok lelkesek,
segítőkészek, kiváló szakmai tudással rendelkeznek. A legtöbb előadásom kis
csoportokban zajlott, a professzorok így közvetlenebben voltak, bíztatták a
diákokat, hogy bátran osszák meg a véleményüket. Minden héten esettanulmányokat
oldottunk meg, illetve különböző kiegészítő olvasmányokból is fel kellett
készülnünk.
A félév során 6 csoportban
kellett dolgoznom, 6 csoportos beadandót, 6 prezentációt illetve eg egyéni
esszét kellett elkészítenünk. Már az első héttől kezdve folyamatosan, hetente találkoztam
az összes csoportommal, mindenki egyenlően vette ki a részét a munkából. Nagyon
hatékonyan tudtunk együtt dolgozni. A legtöbb csoportomban én voltak az
egyedüli erasmusos diák, ami jó lehetőség volt arra, hogy írekkel is
megismerkedjek. Csak pozitívan tudok róluk nyilatkozni. Nagyon intelligensek,
kötelességtudóak, örültem, hogy nem kivételeztek velem, bevontak a munkába,
illetve kértek és adtak visszajelzést is. Úgy gondolom, hogy sokat tanultam
tőlük.
Az egyik csapatom összes tagja
azonban erasmusos diák volt. Velük is nagyon élveztem a közös munkát. Ezek a
megbeszélések teljesen más hangulatban zajlottak, új perspektívába tudtuk
helyezni a feladatot, könnyebben megoldottuk a problémákat, úgy éreztem, hogy
gyorsabban születtek kreatív ötletek és megoldások. Volt szerencsém
megtapasztalni, hogy milyen egy igazán nemzetközi környezetben dolgozni. Az
előzetes sztereotípiák közül egyesek igaznak bizonyultak, mások nem. A lényeg,
hogy rengeteget tanultam, fejlődtem ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően és
értékes barátokra is szert tettem.
A csoportos beadandók nagyon
időigényesek voltak, a 12 hetes szorgalmi időszakon keresztül folyamatosan
ezeken dolgoztunk. Az egy hetes
ismétlésre szánt hét után következett a két hét vizsgaidőszak. A vizsgák időpontját
központilag határozzák meg, se választási lehetőségünk, se javítási
lehetőségünk nincs. A vizsgák helyszíne az úgynevezett RDS, ami nem az egyetem
területén található. Itt több száz diák vizsgázik egyszerre több tantárgyból.
Mindez nagyon szervezett, zökkenőmentes, szigorúak körülmények, a székek pedig
szörnyen kényelmetlenek.
Mind a 6 vizsgám során 2 óra állt a rendelkezésemre és
több kérdés közül adott számút kellett kiválasztanom és esszé formájában
megválaszolnom. Az esszében hivatkoznom kellett a kiegészítő olvasmányokra,
esettanulmányokra és a tankönyvre. Egy vizsga alkalmával körülbelül 10-12
oldalas esszéket írtam. Úgy gondolom, hogy a vizsgáim és a professzorok
korrektek voltak. Eredményekről sajnos még nem tudok beszámolni, de bízom
benne, hogy minden „grand” lesz. 
ÉIRE
A sok évközi feladata és a
vizsgák ellenére volt időm felfedezni Dublin és Írország szépségeit.
Első közös utunk a Guinness
Storehouse-ba vezetett és bár ugyan én nem kóstolhattam meg Írország
szimbolikus sörét, az egyik teremben volt arra lehetőségem, hogy megszagoljam
az aromákat. A Guinness Storehouse tetejéről, a Gravity Barból gyönyörű kilátás
nyílik a városra. Már ezért megérte.
Dublin belvárosát egy nap alatt
tökéletesen meg lehet ismerni. Az O’Connell Streeten található a Spire, innen
nyílik a híres bevásárló utca a Henry Street. Ha szép az idő, érdemes sétálni
egyet a Liffey partján egy finom Butlers forró csokival a kezünkben, illetve átkelni
a hidakon, mint például az O’Connell Bridge vagy a Ha’penny Bridge. Az esti
kivilágításban ez még káprázatosabb.
A Ha’ penny Bridge mögött bújik
meg a Temple Bar, itt találhatók a híres pubok, ahol az élő zene, a finom
ételek és italok gondoskodnak a jó hangulatról.
A Grafton Steet szintén egy
elbűvölő utca, mely egészen elvezet a St Stephen’s Greenhez, Dublin egyik
legszebb parkjához. Európa egyik legnagyobb parkja, a Pheonix Park is Dublinban
található. A National Botanic Gardensben is érdemes eltölteni egy délutánt.
Olyan gyönyörű, épületekben,
templomokban sincs hiány, mint például a Christ Church Cathedral, a St Patrick’s
Cathedral, a Trinity College Dublin, vagy a Dublin Castle.
Ha esősebbre fordul az idő
(Dublin jó volt hozzám, alig emlékszem pár esős napra) érdemes meglátogatni a
különböző, érdekes múzeumokat, kiállításokat, mint például az IMMA, National
Gallery of Ireland, Chester Beatty Library, Book of Kells vagy a Kilmainham
Gaol.
Mint már említettem, Darttal
fél óra alatt eljuthatunk Howth-ba, Dalkey-ba Dún Laoghair-be vagy Bray-be.
Ezek voltak a kedvenc helyeim, imádtam hallgatni az óceán moraját, látni, ahogy
a hullámok a szikláknak csapódnak, sétálni az óceán parton, a kikötőben,
egészen a világítótornyokig. Bray-ből 2 órás túra után Greystonesba jutunk,
ahol a séta után jóleshet egy finom fish and chips.
Az ISS és az ESN
diákszervezetek különböző egy - és többnapos kirándulásokat szerveznek. Ezeken
érdemes részt venni, hiszen 15-25 euróért eljuthatunk a Cliffs of Moher-hez, a
Giant’s Causeway-hoz, Glendalough-ba, Galway-ba, Killkenny-be vagy Belfastba.
Úgy érzem a legjobb döntést
hoztam, amikor elhatároztam, hogy külföldön szeretnék tanulni. Négy hónapot
töltöttem Dublinban és őszintén úgy gondolom, hogy szakmailag és személyesen is
sokat fejődtem. A University College Dublin egy neves egyetem magas
elvárásokkal. A sok munkáért cserébe azonban anyanyelvi környezetben, kiváló
professzoroktól tanulhattam és megismerhettek egy gyönyörű országot. Éire,
thanks for the great craic!
